2017. március 23., csütörtök

Első kérdéseim

Megszületett pénteken hajnali 2 óra 5 perckor és azóta alig láttam. Vannak olyan kórházak ahol többet lehetsz a babáddal, én nem ilyenben voltam. Vertem a fejem a falba,hogy minek kellett más dokit keresnem, mint akihez kerületileg mehettem volna. Újpesti lévén a Honvéd tárt karokkal fogadott volna és a kedvemre kenguruzhattam volna a gyerkőcömmel, de nem így lett.Igen, sok a volna...


Ha egy kisbaba megszületik a szülei végig smsezik az üdvözlő üzenetekkel a családot, barátokat, kikerülnek az első mosolygós fotók a Facebookra és mindenki gratulál a babá(k)nak és mamának.
Én nem voltam benne biztos,hogy egyáltalán kivel osszam meg azt,hogy mi történt. Osszam-e meg egyáltalán valakivel a szűk családon kívül? Mi van ha mégse éli túl? Nem lesz rosszabb ha majd még többen kérdezősködnek róla? 

Mi van most? Délelőtt nem is láthatom. Minden délután csöndes sorokban várnak az anyukák a NIC /PIC előtt és várják,hogy láthassák a koraszülött vagy beteg kisbabájukat kis üvegcsékkel a kezükben. 

Áron 3 naposan
Igen, a kis üvegcsék. Itt jött a mumus. Honnan lesz tejem amit adhatok a babámnak? Eddig úgy tudtam,hogy nehezebben indul be a tej császár után, de hát a babóka teszi a dolgát, aztán csak beindul a tejecske. Erre ott álltam baba nélkül, nem érhettem hozzá, nem szagolhattam az illatát. Nem volt aki megszívogassa a mellbimbómat,hogy beinduljon a tejcsi. Ment is a telefon a 'zuramnak ,hogy most azonnal hozzál elektromos mellszívót ! Második napomon voltam a császáros megőrzőben, de már ott volt a mellszívó a kezemben. Kicsit több időt töltöttem ott, mert a májam eléggé gallyra ment meg kellett még plusz sok-sok gyógyszer, szóval még én se voltam a toppon. Tápszert kaptam és némi tejberizst, hogy a fehérjeháztartásom rendbe jöjjön. Jó volt épp arra is,hogy a sokadig pár perces (2-3 min) szívogatások közepette sikerült egy-két csepp tejcsit beindítanom.

Amikor felkerültem a többi korababás anyuka közé, már ott várt a LaLecheLiga fejési útmutatója, de már addigra próbálgattam a fejegetést magam is. Volt aki azt mondta,hogy felesleges fejnem, mert utána milyen nehéz lesz elapasztanom, ha történik valami a kicsimmel. Meg kell mondjam nem érdekelt, tudtam,hogy ez az egyetlen kézzelfogható dolog amivel segíthetek a kisfiamnak. Jól tettem,hogy nem adtam fel! A kórházi időszak 2,5 hónapjában végig sikerült az én tejemet fogyasztania. Én úgy érzem a tejem életet mentett !

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Anya lettem - Koraszülésem története

Izgalmas várandóságból hamar édes teher lett,majd borzasztó félelem lett úrrá rajtam. 3 napja vártam a szülőszobán 2 óránként,hogy közöljék...